"Mielőtt kezdetét veszi a bankett, szeretnék néhány szót szólni. Íme: Filkó! Pityer! Varkocs! Dzsúzli!"

Albus Percival Wulfric Brian Dumbledore professzor (1881 júliusa vagy augusztusa– Roxfort, 1997 júniusa) kitalált szereplő J. K. Rowling nagysikerű Harry Potter-sorozatában. Dumbledore a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola igazgatója és a Főnix Rendjének vezetője. Keresztneve, az Albus latin szó, jelentése: „fehér”, „tiszta”. A Dumbledore óangol nyelven „dongót” jelent.

Dumbledore a legerősebb varázslók egyike a világon, de rendkívüli erejét szinte sohasem használja fel, jóakaratú és hóbortos, a jó mágusok archetípusát testesíti meg, hasonlóanMerlinhez és Gandalfhoz. Együttérez Harry Potter nehézségeivel, és alkalmanként elnézőbb a fiatal varázsló hibáival szemben, mint másokéval lenne. Azt mondják, ő az egyetlen varázsló, akitől Voldemort nagyúr valaha is félt.

Dumbledore-t magasnak és soványnak mutatják be a könyvek, hosszú ősz hajjal és szakállal. Égszínkék szeme, nagyon hosszú, görbe orra (úgy néz ki, mintha legalább két helyen eltörték volna) és hosszú ujjai vannak, ami talán az erős varázslók közös vonása, hiszen regénybeli ellenfelét, Voldemortot is hasonlóan jellemzi a szerző. Dumbledore félhold alakú szemüveget visel. Állítása szerint van egy átokheg a bal térde fölött, mely a teljeslondoni metróhálózat térképét ábrázolja, de ez a közlés – mondhatni – kétséges hitelű.

Albus Dumbledore J. K. Rowling megfogalmazása szerint a jóság megtestesítője.^[4] Egyik legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy képes megbízni azokban, akik mások szerint megbízhatatlanok. Mindenkiről hajlandó jót feltételezni, ami miatt környezete gyakran kritizálja őt, de bölcsessége iránti tiszteletből ritkán kérdőjelezik meg döntéseit az ilyen ügyekben. Remek humorérzékkel rendelkezik, jóindulatú és hóbortos, ám tud határozott, sőt félelmetes is lenni – ellenfelei ösztönösen megérzik, hogy nem tanácsos vele ujjat húzni. Szeszélyes oldala főleg problémák esetén és párbajok közben figyelhető meg, ami azokat, akik szemben állnak vele, igen felbőszíti. Veszélyes helyzetekben is megőrzi nyugalmát, ritkán haragszik meg.

Nagy zenerajongó. Dumbledore-nak – csokibékakártyája szerint – a kamarazenélés és a kuglizás a hobbija. Kedveli az édességeket – a mágikusok és nem mágikusok egyaránt a gyengéi, és gyakran választja nevüket jelszóként az irodáját őrző kőszörnyekhez. Amint aztMcGalagony professzornak mondja a Harry Potter és a bölcsek kövében, kiváltképp kedveli a citromos italport. A Bogoly Berti-féle Mindenízű Drazsét azonban nem szereti, amióta fiatalkorában kifogott egy hányásízű darabot.^[5] Ez ellentmond annak a ténynek, hogy Bogoly Berti az 1930-as években született, évtizedekkel Dumbledore születése után. (A nyilvánvaló ellentmondás megoldását az jelentheti, hogy 100 éves korában Dumbledore nyilván némileg bizonytalan lehetett az ügyben, vajon fiatalkora pontosan mikor is ért véget.) Rajong a kötési motívumokért; egyszer azt mondta Harrynek, az egyetlen dolog, amiből sohase volt neki elég, a kötött pamutzokni – bár ezt Harrynek arra az indiszkrét kérdésére válaszolta, hogy idős tanárának mi a leghőbb kívánsága, és maga Harry is érzi, hogy Dumbledore ezt finom elhárításnak szánta. A zoknimotívum azonban többször is visszaköszön a sorozatban, például mint a szabadság jelképe.

Híres nem mindennapi bölcsességéről és tudásáról. Számos alkalommal beismeri Harry Potternek a hatodik könyvbeli, alkalmi találkozásaik során, hogy ő is hibázhat, és minthogy okosabb a legtöbb embernél, hibái ennek megfelelően nagyobbak.

Zsenialitása és elszigeteltsége okozta életének tragédiáját: amikor 17 évesen találkozott egy vele közel egyenlő képességű varázslóval,Gellert Grindenwalddal, annyira elragadták a nagyszabású tervek a varázslótársadalom megreformálásáról, hogy elhanyagolta családját, és nem vette észre újdonsült barátja gonosz hajlamait. Ez végül húga, Ariana halálát okozta, Dumbledore pedig soha nem tudott megbocsátani magának. A tragédia azonban önismeretre ébresztette Dumbledore-t, és jobb emberré tette.
Rowling jóval a hét kötet befejezése után azt nyilatkozta – mintegy további mentségként Dumbledore fiatalkori hibájára – hogy szerinte a varázsló homoszexuális volt, fiatalkorában beleszeretett Grindelwaldba.^[8][9] A könyvekben azonban az írónő tudatosan elkerüli az egyértelmű állásfoglalást erre vonatkozóan. A kijelentés váratlanul érte a sorozat olvasótáborát, és megosztott reakciót váltott ki, egy elismert kritikus szerint elsősorban azért, mert a nemeslelkű, magát a gonosz elleni küzdelemnek alárendelő Dumbledore esetében a szexualitás kérdésköre irreleváns, sőt idegen: meg sem fordul az olvasók fejében.^[10] Szerinte bár ez az értelmezés nem összeegyeztethetetlen Dumbledore könyvbeli jellemzésével, nem is következik belőle szükségszerűen: Rowling csak utólag teszi áthallásossá Dumbledore jellemzését – mintha csak Rita Vitrol alá akarna lovat adni.^[10]

Dumbledore-nak modern, felvilágosult gondolatai vannak a vér tisztaságával kapcsolatban csakúgy, mint a muglik, félemberek és nem emberek jogait illetően – minden emberi lényt egyenlőnek tekint, és legfontosabb értéknek és erőnek a szeretetet tartja. Bár Voldemort egyenesen lenézi emiatt, és azért, mert nem használja tehetségét és varázserejét mások kárára, Dumbledore azonban azt vallja, hogy „a döntéseinkben, nem pedig a képességeinkben mutatkozik meg, kik is vagyunk valójában”^[11] Időnként még Harry is kételkedik a szeretet mindent legyőző erejében, de végül rá kell jönnie, hogy Dumbledore-nak igaza volt.

Rowling állítólag általános iskolás igazgatójáról, Alfred Dunnról mintázta Dumbledore-t.^[9][12]

Mágikus képességei

Leggyakrabban használatos fegyvere a tűz: a Voldemort elleni párbaj során lángkötelet használt; a kis Tom Denemnek varázslói képességeit a gyerek szekrényének felgyújtásával bizonyította; a barlangban szintén tűz segítségével tartotta távol az inferusokat. Ez a tulajdonsága A Gyűrűk Ura Gandalfjával rokonítja. Képes gubraithai tűz (soha ki nem alvó varázstűz) megidézésére. Patrónusának alakja és egyetlen háziállata is egy főnix, amely visszatérő szimbólum a könyvekben.

Dumbledore számára igen fontosak az emlékek; egyrészt fegyverként használja őket, másfelől információkat szerez belőlük. A Harry Potter és a Félvér Hercegben a merengőjében mutatja meg Harrynek az általa gyűjtött emlékeket. Így mondja el a fiúnak Tom Denem történetét, hogy hogyan vált Voldemort nagyúrrá, és milyen út vezetett a horcruxok elkészítéséhez.

Dumbledore fejlesztette ki azt a módszert, melynek segítségével a patrónusbűbájt üzenetek küldésére lehet használni, és amit csak a Főnix Rendje tagjainak fedett fel. Képes láthatatlanná tévő köpeny használata nélkül is láthatatlanná válni,^[13] és valószínűleg képes átlátni az ilyen köpenyeken.^[14] Dumbledore igen gyakorlott legilimentor és okklumentor (vagyis képes a „gondolatolvasásra”, és a „gondolatolvasók” kizárására), ez a tudomány is csak a kivételes varázslók sajátja a regényben (Voldemort, Perselus Piton).^[15]

A Harry Potter és a Tűz Serlege jeleneteiből kiderül, hogy Dumbledore tud a sellők nyelvén, és még sok más nyelven, mint például koboldul. A rajongók közt vitát képez, hogy párszaszájú-e, tehát beszél-e a kígyók nyelvén.^[16] Rowling elmondása szerint Dumbledore a tudását önállóan szerezte, bár „a Roxfort legjobb tanárai tanították”.

BellatriixLestrange™